Immár negyedszer végeztünk modellszámításokat, hogy a helyszínen mért időjárási adatok alapján képet kapjunk arról, hogy a téli síszezon meghosszabbítása érdekében érdemes-e hóágyúkat telepíteni a Normafához. Nos, a mi kalkulációink eredménye azt mutatja, hogy a mesterséges hógyártással nem lehet lényegesen megnyújtani a téli sportok időszakát. Most nem a környezeti hatásokkal szeretnénk foglalkozni, hanem azzal, hogy racionális-e milliárdokat fordítani a hóágyú projektre.
A Meteorológiai Szolgálat 2015-ben telepített mérőállomásokat a Normafa térségébe. Ezeknek az adatait felhasználva végeztük el számításainkat, melynek módszerét a bejegyzés végén foglaljuk össze. A 2018-19-es télre vonatkozó számítások eredménye néhány rövid szóban: bár viszonylag sokáig volt természetes hó a Normafán ezen a télen, a hóágyúkkal ezt a szezont sem lehetett volna jelentősen meghosszabbítani.
Egy kicsit bővebben: a Normafánál a sielok.hu mérései szerint 2018. december 1. és 2019. március 31. között 45 olyan nap volt, amikor a tájat természetes hó borította. Ebből 21 olyan nap volt, amikor a természetes hó vastagsága elérte, vagy meghaladta a 10 cm-t. (Ezt a hóvastagságot tekintjük sportolásra alkalmasnak.)
A természetes hó mennyisége 2018-2019 telén (forrás: https://sielok.hu/holap/normafa/archivum/)
A hóágyúk használatával a 21 napos síszezon (amikor 10 cm-nél több hó van a pályákon) számításaink szerint 9 nappal, 30 naposra lett volna hosszabbítható. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan decemberben még, márciusban már nem volt elég hideg a hó megmaradásához. A másik magyarázat az, hogy a hóágyúk eredményes működtetésére alkalmas feltételek csak néhány – számításaink szerint mindössze öt – napon álltak fenn. Hiába volt viszonylag hosszú ideig kemény hideg a télen (45 napig volt fagypont alatt a napi átlaghőmérséklet), a levegő magas páratartalma miatt a hóágyúk nem tudtak volna megfelelő minőségű mesterséges havat előállítani.
A hómennyiség alakulása hóágyúzással 2018-19 tél (forrás: saját számítás)
Átlag- és minimum hőmérséklet alakulása 2018-19 tél (forrás: OMSZ mérések)
Páratartalom alakulása a Normafa térségében 2018-2019 tél (forrás: OMSZ mérések)
Az elmúlt négy szezonra készült modellszámítások adatait összegezve meglehetősen vegyes képet kapunk. Két olyan tél (2015/16 és 2016/17) is volt, ahol szinte elhanyagolható mértékű volt a természetes hó mennyisége, viszont ezekben az években a hóágyúzással sem lehetett volna 1,5-2 hónapnál hosszabb ideig biztosítani a sportolásra alkalmas hóvastagságot. A másik két idényben a természetes havas napok száma jelentős volt, viszont a hóágyúzás időjárási körülményei kedvezőtlenek voltak, ezért ezekben az években hóágyúzással is csak alig 1 hónapos szezont lehetett volna elérni.
A sportolásra alkalmas havas napok száma 2015-2019 (forrás: sielok.hu adatai és saját számítás)
Az elmúlt évek időjárási adataival elvégzett modellszámítások eredményeinek ismeretében egy felelősen gondolkozó befektető nem lenne meggyőzhető arról, érdemes milliárdokat kockáztatni a hóágyúk Normafára telepítésével. Az adófizetők pénzéről döntők szempontjai azonban mások. Nekik nem számít, ha néhány ezer millió forintot értelmetlenül költenek el.
* * *
A modellszámítások módszertanáról. A számítások alapját ez a táblázat (forrás: https://www.snowathome.com/snowmaking_weather_tools.php) adja.
Ebben az egyik mesterséges hó előállítására alkalmas eszközöket gyártó cég összefoglalta, milyen időjárási feltételek között működnek a hóágyúk eredményesen. A táblázatból látható, hogy minél magasabb a levegő páratartalma, annál hidegebbre van szükség ahhoz, hogy jó minőségű havat lehessen előállítani. Az OMSz mérőállomásai által szolgáltatott időjárási adatokat összevetettük a gyártó által megadott paraméterekkel és ebből kijött, mely napokon voltak a mesterséges hó előállításához megfelelőek a feltételek. Úgy kalkuláltunk, hogy ezeken a napokon a hóágyúk naponta 10 cm vastagságú mesterséges havat állítanak elő.